A Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulást a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja.


Felső-Kiskunsági Gazdaságfejlesztő Alapítvány
A Kiskunsági termelők helyi piacának kialakítása Kunadacson
Kiskun Védjegy
KEOP-6.2.0/B/11-2011-0046

Szélessávú Internet a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki kistérség lakosai számára az Európai Unió támogatásával





Magyarország megújul



	Elérhetőségek
Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás elérhetőségei az alábbiak: Lesi Árpád elnök Központi e-mail cím: tarsulas@fkdmtkt.hu Czégányné Végh Erika kistérségi referens: czeganyne@fkdmtkt.hu Telefon: 20/378-97-94, 76/551-010



Új Magyarország Pont, Bemutatkozás

Tájékoztató a Kistérségi Koordinációs Hálózat felállításával, jogállásával, és felépítésével kapcsolatban

A Kistérségi Koordinációs Hálózat felállításának háttere:

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) megvalósítási szakaszában folyamatosan növekvő feladatok hatékony és eredményes ellátása, az uniós fejlesztési források és a hazai területi alapú támogatások sikeres felhasználása, valamint a kistérségek fejlesztéspolitikában betöltött szerepének erősítése érdekében áttekintésre került a kistérségi tanácsadó hálózatok helyzete. Az esetleges párhuzamosságok, illetve átfedések elkerülése, valamint az erőforrások hatékony felhasználása érdekében alapvető célként fogalmazódott meg a meglévő hálózatok integrálása. A kormány az Önkormányzati Térségi Koordinációs Hálózat, és az ÚMFT Tanácsadó Hálózat megszüntetése, ezzel egyidejűleg pedig egy új, integrált, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására külön erőforrásokat biztosító hálózat, a Kistérségi Koordinációs Hálózat (KKH) felállítása mellett döntött.

A Kistérségi Koordinációs Hálózat jogszabályi háttere:

A Kistérségi Koordinációs Hálózat jogállását, felépítését és feladatát a 344/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet szabályozza.

A Hálózat felépítése:

Az új hálózat kialakításakor felhasználásra kerültek egyes korábban bevált működési megoldások. A regionalizmus elvét követve a KKH nagy mértékben építkezik a régiók intézmény-rendszerére, a helyi szaktudásra, tervekre, ugyanakkor működésében a központi fejlesztési célkitűzések országos szinten egységes gyakorlat mentén történő megvalósítása is megjelenik.

Országos szinten:
A Hálózat központi irányító szerve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben működő Központi Fejlesztési Programiroda, mely a Hálózat központi koordinációjával, szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat látja el, a korábbi Önkormányzati és Térségi Koordinátori Hálózat centralizált, és az ÚMFT Tanácsadó Hálózat decentralizált irányítási rendszere tapasztalatainak figyelembevételével.

Regionális szinten:
Valamennyi az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozatban meghatározott tervezési-statisztikai régióban regionális hálózati igazgató működik. A regionális hálózati igazgatót feladatai ellátásában általában 2 fős titkárság segíti.

Kistérségi szinten:
Kistérségenként legalább egy kistérségi koordinátor működik, ugyanakkor a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletben meghatározott, a területfejlesztés szempontjából hátrányos helyzetűnek minősülő 94 kistérségben, valamint a miniszter külön döntése alapján az egyes kiemelt területfejlesztési és fejlesztéspolitikai célok megvalósításában érdekelt kistérségek esetében további egy kistérségi koordinátor tevékenykedik.

Az egyes kiemelt területfejlesztési és fejlesztéspolitikai célok megvalósításában érdekelt kistérségek a következők:

• Balaton Kiemelt Üdülőkörzet,
• Tisza-tó Kiemelt Üdülőkörzet,
• Duna-Tisza közi Homokhátság,
• Velencei tó - Vértes területe,
• Budapest Agglomeráció teljes területe.

Külön döntés született arról, hogy az Észak-alföldi, Dél-alföldi, Észak-magyarországi és a Dél-dunántúli Régióban négy kistérségi roma integrációs koordinátor kerül foglalkoztatásra, segítve az elmaradott térségek roma lakosságának felzárkóztatását.

A kistérségi koordinátorok feladata:

A Kistérségi Koordinációs Hálózat alapfeladata a kistérség szereplőinek információhoz juttatása. Ennek jegyében a koordinátor

• tájékoztatást ad a potenciális pályázók és a kedvezményezettek részére a folyamatban levő hazai és közösségi pályázati lehetőségekről, a pályázatokkal összefüggő finanszírozási és egyéb szakmai kérdésekről, a területfejlesztési kompetenciába tartozó elfogadott tervek tartalmáról;
• szakmai támogatást biztosít a kedvezményezetteknek a projektek megvalósításában, a források lehívásában;
• szakmai támogatást biztosít a kistérségben a jelentősebb fejlesztési projektek kidolgozásához, tervezéséhez, valamint későbbi megvalósításához;
• becsatornázza a helyi önkormányzatokat, vállalkozókat, civil szervezeteket, társadalmi partnereket az EU strukturális és kohéziós alap támogatásainak felhasználásába, segíti a nemzetközi, hazai és kistérségi területfejlesztési források felkutatását, azok koordinált felhasználását;
• segíti a kistérségi fejlesztések összehangolását;

Az alapfeladataikon túl a kistérségi koordinátorok a Programiroda által meghatározott téma-specifikus feladatokat is ellátnak nemcsak saját kistérségükben, hanem szükség esetén régiójuk egész területén, az adott szakterületen összehangolva és segítve munkatársaik tevékenységét is.

A "szakterület-mátrix" célja az ÚMFT és a területfejlesztés információhalmaz feldolgozásának és felhasználásának megkönnyítése, ésszerűsítése. A fejlesztési tervek prioritásainak figyelembe vételével kijelölésre kerülő témák az alábbiak lesznek:

1. turizmusfejlesztés
2. városrehabilitáció
3. közlekedésfejlesztés
4. környezetvédelem
5. gazdaságfejlesztés
6. humánerőforrás fejlesztés
7. humán infrastruktúra fejlesztés
8. nemzetközi együttműködések, határon átnyúló fejlesztési programok
9. leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatása /roma integráció
10. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumi szakpolitikák, benne:
11. • kiemelt integrált fejlesztési területek (Balaton, Velencei-tó Vértes, Tisza-tó Kiemelt Üdülőkörzet, Budapesti Agglomeráció és a Homokhátság teljes területe)
    • területfejlesztési szakpolitikán belül: kistérségi tervezés / KCST
    • kistérségi sportstratégiák és programok
    • önkormányzati és lakásügyek szakpolitika

A hálózati munkatársak jogállása:

A regionális hálózati igazgatók és a kistérségi koordinátorok tevékenységüket a Regionális Fejlesztési Ügynökséggel (RFÜ) kötött, teljes munkaidőben történő foglalkoztatást eredményező munkaszerződés alapján látják el, kiválasztásuk nyilvános pályázat útján történik.

Összeférhetetlenség, etikai normák:

A Hálózatot életre hívó kormányrendelet kizárja mind a politikai, mind a gazdasági jellegű összeférhetetlenséget. Szigorú szabályozás tiltja a Hálózat tagjai számára, hogy bármilyen részük legyen a fejlesztési források felosztására vonatkozó döntéshozatalban akár személyükben, akár közeli hozzátartozójuk révén. Emellett a hálózat munkatársai vállalják, hogy az Etikai Kódex irányelveit és rendelkezéseit betartják.

A hálózati munkatársak kiválasztása:

Az NFÜ a pályáztatási eljárást úgy alakította ki, hogy az messzemenően teljesítse a nyilvánosság és átláthatóság követelményeit, továbbá feleljen meg a társadalmi és szakmai elvárásoknak. A részletes pályázati kiírások a belső egyeztetést követően 2008. február 1-jén letölthetőek voltak valamennyi Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapján, továbbá 2008. február 2-án és 4-én megjelentek az egyes régiók megyei lapjaiban, valamint egy országos napilapban, míg az erről szóló tájékoztató az NFÜ hírportálján, 2008. február 1-jén jelent meg. Valamennyi pályázó írásbeli szakmai tesztet írt, mely alapján felmérhető volt a jelölt szakmai felkészültsége.

A szakmai tesztek megírására a kistérségi koordinátori posztra jelentkező pályázók esetében különböző helyszíneken, de valamennyi régióban egy napon, 2008. február 15-én került sor. A regionális hálózati igazgatói posztra jelentkezők körében a szakmai teszt megírása Budapesten 2008. február 18-án történt.

A szakmai tesztek eredményei alapján a személyes meghallgatásra csak a teszt során legjobban teljesítő 3 pályázó került behívásra azok közül, akik azonos kistérségre adták be a jelentkezésüket.

A pályázókról a kistérségi fejlesztési tanácsok és a többcélú kistérségi társulások a pályázati dokumentáció alapján véleményt nyilváníthattak. Így a minden érintett kistérségbe megküldött pályázati dokumentumok több mint 90%-a véleményezésre került a tanácsok és a társulások által. A szóbeli meghallgatásokra 2008. február 25-i héten a régiókban került sor.

Az RFÜ, az NFÜ és az ÖTM által delegált képviselőkből álló Bíráló Bizottság javaslatát a pályázók személyes meghallgatását követően az elért (írásbeli és szóbeli) pontok alapján terjesztette elő. A végső döntést az NFÜ elnökének egyetértésével az RFÜ vezetője hozta meg.

Hálózat tagjainak kiválasztása számokban:

Országosan összesen 638 fő jelentkezett. Az írásbeli teszten elérhető legalacsonyabb pontszám -40, a legmagasabb +40 pont volt. Országos szinten az átlagosan elért pontszám 9 volt. A felvételre kerülő jelentkezők átlagosan 20 pontot értek el.

A közel 300 álláshelyre összesen 250 fő került első körben felvételére. Azokra a helyekre, ahová nem volt megfelelő jelentkező, pótpályázat kerül meghirdetésre a fentiekben részletezett kiválasztási szabályok és eljárásrend alapján.


Kunszentmiklósi kistérség koordinátorai:
Szőkéné Vörös Rozália
Mobil: +36 (70) 953-87-24
E-mail: voros.rozalia@umpont.hu

Szécsényi Imre
Mobil: +36 (30) 443-31-45
E-mail: imre.szecsenyi@umpont.hu